Japán 4. rész

Sziasztok!Olvassátok el ezeket a blogokat is:) http://newhomejb.blogspot.hu/  és  http://5sostortenet.blogspot.hu/

 A kis követős hadműveletünk óta,eltelt 3 nap,ezalatt a három nap alatt agyaltam,hogy mi legyen Bendegúzzal.Nap végére azt sem tudtam,hogy fiú vagyok-e vagy lány,annyit gondolkodtam...úgy terveztem,hogy ma igenis CSAK a fiúra fogok koncentrálni...

  Reggeli után elmentem szerelmem kedvenc helyére,a bárba.Itt lógtak a haverjai és a szurkoló csapat hölgyei is.A bár felé vettem az irányt...céltudatosan indultam el,de az épület ajtaja előtt elbizonytalanodtam.-Biztos bemenjek?  -Mit fog szólni?  -Hogy reagál majd?-Effajta gondolatok jártak parányi agyamban.Nem volt időm tovább gondolkodni,mert valaki kinyitotta a bejáratot.A fiú meglepődve nézett rám,de beengedett.Bendegúz a biliárd asztalnál volt,egyenesen felé vettem az irányt.A tenyerem rémesen izzadt,a hasamban a pillangók előjöttek és fejvesztve repdestek.

-Szia,Bendegúz!-mondtam "magabiztosan" (vagyis annak akartam tűnni)

-Szia,Lili!Há te?-kérdezte vidáman.
-Áhh,én csak dumálni jöttem...
-Na jó,bökd ki mit szeretnél-mondta nevetve. (tudta,hogy nem azért jöttem,ooo olvadook)

- Ahhw.Na jó...Én csak arra szerettelek volna megkérni,hogy megtanítanál-e focizni?

-Ömm...hát megtaníthatlak...Mikor? (Nem hittem,hogy ilyen hamar beleegyezik)

-Ma?

-Jó,akkor majd felcsöngök a szállásotokra...-mondta komoly arckifejezéssel.

Bólintottam és már indultam is vissza a szobámba...vigyorogtam mint a tejbe tök,kicsit sem nézhettek hülyének.De megnyugodtam...- ÚRISTEN *.* focizni fogok a hercegemmel yeeeee - kb. így érezhettem magam,miközben sétáltam át a parkon.
  Dél fele megcsörrent a kapucsengő. (tudni illik,hogy a szálláson az is volt...fura mi?!) Épp a fürdőben voltam és megállt bennem az ütő.Előjöttek a reggeli érzések.De visszaeszméltem a való éledbe,s rájöttem,hogy nem örökké csöng az a csengő...fel is kéne venni.
   -Tudsz egyáltalán valamit a fociról?-kérdezte a parkban Bendegúz.
-Perszeee...-mondtam vidáman. (Nem,semmit,ajjj)
-Szóval nem tudsz semmit.-mondta kacagva.
-Nem igazán...
-Akkor kezdjük is el.  Egész délután csak fociztunk,mit mondjak,jó érv volt...
   Már 19:00 óra volt,mikor elkezdtünk a füves területen át,sétálni.Nagyon jól éreztük magunkat...egy kicsit megálltunk a hold fényénél és egymásra néztünk.A szeme gyönyörűen csillogott.Én még beszéltem,de ő magához húzott,eleinte megijedtem.Egyre jobban húzott magához,míg végül elcsattant az első csók...tudtam,ha ez megtörténik,azután rám se hederít majd.De nem így volt...
-Most ennek mi értelme volt?Hogy utána eldobj?-eltoltam magamtól és mérgesen ráförmedtem.
-Nem,én most komolyan veled szeretnék lenni.-mondta a fiú,s magához húzott.A tekintetünk találkozott és éreztük,hogy megbeszéltük.

Lily :)

Japán 3. rész

   Már 3 napja itt vagyunk Tokióban és kezdem úgy érezni,hogy Bendegúzzal egyáltalán nem tudtam beszélni.Inkább Lauráékkal voltunk elfoglalva.Elég érdekes témára bukkantunk: "Ki tetszhet Eszternek?" Miután megszavaztuk Norbit,azután már nem is nagyon érdekelt minket...ma reggelig.

   Reggel,mikor felkeltünk (a lányok visítozására,persze) nagy nehezen feltápászkodtunk az ágyból és kimentünk a szobából,beakartunk nyitni Lauráékhoz...de meghallottuk: -Jól van Eszter,ha nem akarod elmondani,akkor nem mondod el.Hagyjuk ezt a témát...Menjünk el vásárolni a városba,11-kor , indulunk.Oké csajszik?-vajon ki mondhatta (Mirtill) Evelinnel és Nellivel egyből összenéztünk és ugyanarra  gondoltunk: Elmegyünk 11-kor vásárolni velük...követjük őket.
   Már nagyon vártuk a 11 órát...Egész délelőtt a küldetésre készültünk.Mikor az óra 10:58-ra ugrott,felpattantunk és óvatosan kinyitottuk a bejárati ajtót.Kinéztünk és hallgatóztunk...gyors visszacsaptuk az ajtót,amikor lépéseket hallottunk a szomszédból.
-Lányok,gyertek!Szerintetek,milyen ruhát vegyek?-kérdezte Mirtill a többiektől.
-Rád minden ruci passzol,rózsaszínt,ha engem kérdezel.-mondta Dina nyávogós hangján.
   Két óra hosszán ruhák és butikok közt rohangáltunk,a 4 lány után. (komolyan,mint a bolondok) Különös szituációkba kerültünk,volt olyan,amikor a próbafülke függönyén kukucskáltunk ki,hogy meghallhassunk valamit.Néha a ruhás polc mögé bújtunk és onnét figyeltünk.Nehéz volt úgy követni őket,hogy ne vegyenek észre.Két óra eltelte után az utca másik felében található cipő boltba siettünk...Lauráék már rég odaértek a bejárathoz.Miközben a rondább és rondább cipőket próbálgatták,Eszter kínosabb témára váltott.
-Lányok,biztos tudni akarjátok,hogy ki tetszik nekem?-kérdezte halkan. Mirtill,Laura és Dina elkapták egymás tekintetét és jó hangosan kimondták:IGEN  A lánynak az arcán hatalmas csalódottság látszódott,mintha nem ezt a választ várta volna.Egy-két percig habozott,hogy,hogyan is mondja el...Mi már izgatottan füleltünk a másik sorból.És csak vártunk,hogy végre kimondja azt az egy nevet.Végül egy nagyot sóhajtott,becsukta a szemét...és kimondta.
-MILÁN?-kiáltották egyszerre.  -Eszter,tudod,hogy nem járna veled és ő az enyém-mondta sértődötten Mirtill.Egy ideig még veszekedtek,de azután már mentek is vissza a szállásra.Valószínűleg a csaj ki lesz közösítve,de engem csak az érdekel,hogy végre tudom,hogy ki tetszik Eszternek.
  Vacsora közben,beszélgettem a kiközösített leánnyal és nagyon kedves volt,elmondott mindent erről a Milános dologról.Persze a másik féllel is beszéltem Dináékkal...azt hiszem,hogy ez az összeveszés kedvesebbé tette őket,de persze ez csak az én meglátásom volt.Nelli egyáltalán nem bízik bennük,azt mondja,aki gonosz volt,az az is marad.

Még egy képre is összeállt Eszter.


Lily :)